A prosztata más néven dülmirigy egy szelídgesztenyéhez hasonló idomú és nagyságú, összehúzódott izomra emlékeztető tapintatú külső elválasztású, másnéven exokrin mirigy. Ez az apró mirigy rendkívül fontos szerepet tölt be a férfi húgyivarszervi működésben.
A prosztata felépítésének és működésének jelentősége
A prosztata megnagyobbodás kivizsgálása
A prosztata megnagyobbodás kezelése enyhe tünetek esetén
A prosztata megnagyobbodás kezelése fokozott tünetek esetén
Gyógyszeres kezelésre nem reagáló prosztata megnagyobbodás kezelése
Prosztata egyéb megbetegedései
Foglaljon időpontot orvosainkhoz
A dülmirigy vagyis a prosztata szerepet játszik a sperma előállításában és a sperma mozgásának elősegítésében. Tömege egészséges felnőtt férfiaknál körülbelül 15-20 gramm. A prosztata a férfi reproduktív rendszerén belül a belső férfi nemi szervekhez tartozik a here, mellékhere, ondóvezeték és ondóhólyag mellett.
A prosztata a végbél előtt, a húgyhólyag alatt található, felfelé tekintő felszíne (latinul: basis prostatae) a hólyagfundusnak a húgycső hólyagból való kilépésének körüli részével lazán összenőtt. A prosztatát felülről- lefelé a húgycső nevezetes szakasza asszimmetrikusan fúrja át, mely anatómiai jellegzetességéből következnek a prosztata megnagyobbodás kellemetlen tünetei is. A megnagyobbodott prosztata, a húgycső rajta áthaladó szakaszát összenyomva súlyos vizeletelfolyási és vizeletürítési problémákat okozhat, ezzel kellemetlenné téve a mindennapokat.
Súlyos, hosszú ideig fennálló prosztata megnagyobbodás esetén a megnagyobodott mirigy által összenyomott húgycső nem képes a vizelet elvezetésére, így a hólyagban a vizelet pangani kezd, mely ideális környezetet biztosít egyes mikroorganizmusoknak és a vizelet befertőződik. Ez a fertőzés feljuthat a vesemedencéhez és ráterjedhet a veseállományra is, ezzel súlyos egészségügyi helyzetet idézhet elő.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A prosztata váladékot szekretáló mirigyvégkamráit egy simaizomból és kötőszövetből álló tömör állomány veszi körül. Ahogy fentebb említettük, a dülmirigy exokrin mirigy, azaz az általa termelt váladékot egy belső üregrendszerbe üríti, ami közvetlen kapcsolatban áll a külvilággal. A prosztata váladék a hímivarsejtekkel (spermium) és az ondóhólyag (vesicula seminalis) váladékával együtt képzi a hím nemi váladékot, az ondót.
A prosztata váladékát termelő tuboloalveoláris szerkezetű mirigyvégkamrák elhelyezkedése rendkívül változatos. A húgycsövet minden oldalról körülvevő az apróbb nyálkahártyai (mucosus) mirigyek, míg az egész húgycsövet mélyebben körülvevő mirigyek pedig a nyálhahártya alatti (submucosus) mirigyek.
A prosztata termelte besűrűsödött, nyúlós tejszerű váladék, speciális enzimek (például egy fontos tumor marker a prosztata specifikus antigén, röviden PSA) mellett citromsavat és cinket is tartalmaz. A prosztataváladék rendkívül fontos szerepet tölt be a hímivarsejtek (spermium) mozgásában, hígítja a spermát illetve lúgos kémhatása segít semlegesíteni a női hüvely savas kémhatású környezetét, ezzel biztosítva a hímivarsejtek túlélését. A prosztata nyugalmi helyzetben nagyjából egy milliliter váladékot termel, ez a mennyiség szexuális izgalom hatására megnő.
A dülmirigy tág járatai nemcsak termelik, hanem tárolják is ezt a lúgos váladékot. A prosztata, mirigyek mellett rengeteg simaizomból épül fel, melyek elősegítik az ejakuláció során távozó ondó kilövellését. Emellett a prosztata mirigy felszínét borító idegvégződések fontos szerepet töltenek be az ejakulációhoz kapcsolt orgazmus kialakulásában.
A prosztatába hátulról belépő ondókilövellő csatornák az ondóhólyag kivezető csövéből és a mellékheréből érkező ondóvezetékből keletkeznek. Ondókilövellő csatornaként, a prosztatában két nyílással érik el a húgycsövet, így jutnak a spermiumok az ejakuláció során kibocsájtott ondóba.
Az idősödő férfiak körében rendkívül gyakori a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, azaz a benignus prostata hyperplasia (BPH). Egyes statisztikai felmérések szerint 50 éves korban a férfiak felénél, míg 80 éves korukra a férfiak 75%-ánál mutatható ki ez a fajta patológiás elváltozás. Kóroki tényezője nem teljesen bizonyított, de nagy valószínűséggel egy férfi hormonok által irányított folyamat. Legfőbb tünetei közé tartozik a vizeletürítéssel kapcsolatos nehézségek, irritatív panaszok, gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, sőt akár a véres vizelet is. A húgycső szűkülete miatt a vizelés nehezen indul meg, a vizeletsugár gyengül, szakaszossá válik, a hólyag teljes ürülése akadályozott főképp a reggeli első alkalommal. A korábban említett húgyúti fertőzések, húgyhólyagkövesség kialakulásának esélye a hólyagban pangó vizelet miatt megnő.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás kivizsgálása többek között a tünetek alapján illetve erre kifejlesztett kérdőívekkel történik. Legszélesebb körben alkalmazott a “A prosztata betegségek tüneteit felmérő nemzetközi pontrendszer (IPSS)” című kérdőív, mely segítségével a tünetek súlyossága értékelhető. A kérdőív kitöltése és általános orvosi vizsgálatok mellett a prosztata végbélen keresztüli tapintása is hasznos információkkal szolgál a dülmirigy méretét,esetleges daganatos, gyulladásos elváltozásait illetően. Hasi ultrahangvizsgálattal a prosztata mellett a felső húgyutak állapota, illetve a vizelés után visszamaradó vizelet mennyisége is megfigyelhető, mely fontos információ értékkel bírhat a diagnózis szempontjából. A vizelet ürítés erősségének és dinamikájának meghatározására pedig az uroflowmetria technikáját alkalmazzák a mai modern diagnosztikában.
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésének tervezése a prosztata méretének és az elváltozás okozta panaszok súlyosságának figyelembevételével történik.
Enyhe panaszok esetén különböző filoterapeutikumok, azaz gyógynövényekkel való kezelés a bevett terápia. Ide tartozik a tökmag, szabalpálma és különböző rozspollen kivonatok alkalmazása is. Ez főleg a kezdeti, iniciális fázisban hatékony.
Erősebb,fokozottabb panaszok esetén a növényi terápia elégtelennek bizonyulhat, ez esetben gyógyszeres kezelés javasolt. Kis mértékű prosztata megnagyobbodás esetén alfa-receptor blokkolók (alfusozin, tamsulozin) alkalmazása javasolt. Hatásmechanizmusok a simaizom összehúzódásért felelős alfa receptorok gátlásán alapul, így a gyógyszer hatására a simaizom elernyed és a vizelet ürítése könnyebbé válik.
Jelentősebb prosztata megnagyobbodás esetén az alfa-blokkoló terápiát 5 alfa-reduktáz gátló terápiával szokták kiegészíteni. Az 5 alfa-reduktáz nevű enzim fontos szerepet tölt be a férfi nemi hormonok átalakulásában, melynek gátlása a férfi hormonok prosztatára kifejtett hatásainak gátlását fogja eredményezni. A terápia elkezdését követően féléven belül kezdi el kifejteni hatásait, így a dülmirigy megáll a növekedésben, sőt részben sorvadásnak indul, mely a tünetek enyhüléséhez és az életszínvonal javulásához vezet.
A benignus prosztata hiperplázia, BPH okozta teljes vizeletrekedés esetén azonnali húgycsőkatéter behelyézese válhat szükséges, mely a felgyülemlett vizelet elvezetését segíti, azonban kiváló környezetet is biztosíthat az egyébként is felgyülemlett vizelet elfertőződésében.
Gyógyszeres terápiára nem reagáló teljes vizeletrekedés, fokozódó panaszok vagy szövődmények fellépése esetén a prosztata műtéti kezelése válik szükségessé. 80 ml-nél kisebb térfogatú prosztatáknál a beavatkozás elvégezhető a húgycsövön keresztül a megnagyobodott állomány kimetszésével. Azonban 80 ml-nél nagyobb prosztata esetén, az érintett, kritikus terület kimetszése nyílt hasi műtét útján végezhető el csak.
Meglehetősen ijesztő lehet, ha felfedezzük, hogy a vizeletünk zavarossá vált, sokan azonnal nemi betegségekre és veseproblémákra gyanakodnak. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint ezek valóban lehetséges okok, de a kivizsgálás során számos más problémára is fény derülhet.Kapcsolódó cikkünk
9 ok, ami miatt zavaros lehet a vizelet
A jóindulatú prosztata megnagyobbodás mellett a prosztatavizsgálat során egyéb információkra is fény derülhet, melyek diagnosztikai értékkel bírnak. A benignus prosztata hiperplázia, azaz jóindulatú prosztata megnagyobbodás mellett fontos megemlíteni a prosztatakő, gyulladás és a rosszindulatú daganatok problémakörét.
A prosztata állományában a pangó mirigyváladék besűrősődhet, ezzel olyan koncentrációjú folyadékká válik, hogy “keményítőtestek”, azaz prosztatakövek válnak ki belőle. Általában ezek a kövek nem okoznak tüneteket, prosztataműtéteknél szokták eltávolítani őket.
A prosztata gyulladását (prosztatitisz) általában a húgyutakon keresztül, vérárammal vagy nyirokkeringéssel a prosztatába jutó baktériumok okozzák. A gyulladás során a prosztata mirigyálllománya megduzzad, fájdalmassá válik.
A prosztatagyulladás miatt létrejövő vizelési zavarok erős alhasi, deréktájba sugárzó fájdalmat okozhatnak. A vizelési inger és a vizeletürítés kellemetlen, fájdalmas érzéssel jár. Ez a prosztatagyulladásból származó fájdalom közösüléskor, illetve székletürítéskor is megjelenhet. A gyulladásos folyamatok lázhoz, rossz közérzethez is vezetnek. A prosztata gyulladás bakteriális eredete miatt általában antibiotikum terápiával gyógyítható.
Összefoglalva, a prosztata egy apró, de annál fontosabb mirigyes szerv a férfiak reproduktív rendszerében. Egészsége és funkciója számos tényezőtől függ, beleértve az életmód, életkor és genetikai hajlamokat. Szerencsére, a mai modern orvostechnológia igyekszik a lehető legjobb életminőséget biztosítani a prosztata megbetegedéssel élő férfiak számára. Azonban nagyon fontos kiemelni a preventív vizsgálatok rendszerességét, különösen az 50 vagy annál idősebb korosztályban.
Prosztata betegségek és diagnosztikai lehetőségeik - Ultrahang Központ Időskori alvászavarok - jóAlvás Központ Inzulin rezisztencia - Cukorbeteg KözpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői