Prosztata felépítése

Prosztata felépítése

Módosítva: 2023.03.09 15:33

A prosztata más néven dülmirigy egy szelídgesztenyéhez hasonló idomú és nagyságú, összehúzódott izomra emlékeztető tapintatú külső elválasztású, másnéven exokrin mirigy. Ez az apró mirigy rendkívül fontos szerepet tölt be a férfi húgyivarszervi működésben. 

Prosztata felépítése - Tartalom

Prosztata szerepe

A prosztata elhelyezkedése

A prosztata felépítése

A prosztata felépítésének és működésének jelentősége

A prosztata megnagyobbodás kivizsgálása

A prosztata megnagyobbodás kezelése enyhe tünetek esetén

A prosztata megnagyobbodás kezelése fokozott tünetek esetén

Gyógyszeres kezelésre nem reagáló prosztata megnagyobbodás kezelése

Prosztata egyéb megbetegedései

Prosztatakő

Prosztatagyulladás

Prosztatával kapcsolatos szolgáltatásaink

Prosztata szerepe

A dülmirigy vagyis a prosztata szerepet játszik a sperma előállításában és a sperma mozgásának elősegítésében. Tömege egészséges felnőtt férfiaknál körülbelül 15-20 gramm. A prosztata a férfi reproduktív rendszerén belül a belső férfi nemi szervekhez tartozik a here, mellékhere, ondóvezeték és ondóhólyag mellett.

A prosztata elhelyezkedése

A prosztata a végbél előtt, a húgyhólyag alatt található, felfelé tekintő felszíne (latinul: basis prostatae) a hólyagfundusnak a húgycső hólyagból való kilépésének körüli részével lazán összenőtt. A prosztatát felülről- lefelé a húgycső nevezetes szakasza asszimmetrikusan fúrja át, mely anatómiai jellegzetességéből következnek a prosztata megnagyobbodás kellemetlen tünetei is. A megnagyobbodott prosztata, a húgycső rajta áthaladó szakaszát összenyomva súlyos vizeletelfolyási és vizeletürítési problémákat okozhat, ezzel kellemetlenné téve a mindennapokat. 

Súlyos, hosszú ideig fennálló prosztata megnagyobbodás esetén a megnagyobodott mirigy által összenyomott húgycső nem képes a vizelet elvezetésére, így a hólyagban a vizelet pangani kezd, mely ideális környezetet biztosít egyes mikroorganizmusoknak és a vizelet befertőződik. Ez a fertőzés feljuthat a vesemedencéhez és ráterjedhet a veseállományra is, ezzel súlyos egészségügyi helyzetet idézhet elő.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

A prosztata felépítése

A prosztata váladékot szekretáló mirigyvégkamráit egy simaizomból és kötőszövetből álló tömör állomány veszi körül. Ahogy fentebb említettük, a dülmirigy exokrin mirigy, azaz az általa termelt váladékot egy belső üregrendszerbe üríti, ami közvetlen kapcsolatban áll a külvilággal. A prosztata váladék a hímivarsejtekkel (spermium) és az ondóhólyag (vesicula seminalis) váladékával együtt képzi a hím nemi váladékot, az ondót.

A prosztata váladékát termelő tuboloalveoláris szerkezetű mirigyvégkamrák elhelyezkedése rendkívül változatos. A húgycsövet minden oldalról körülvevő az apróbb nyálkahártyai (mucosus) mirigyek, míg az egész húgycsövet mélyebben körülvevő mirigyek pedig a nyálhahártya alatti (submucosus) mirigyek.

A prosztata termelte besűrűsödött, nyúlós tejszerű váladék, speciális enzimek (például egy fontos tumor marker a prosztata specifikus antigén, röviden PSA) mellett citromsavat és cinket is tartalmaz. A prosztataváladék rendkívül fontos szerepet tölt be a hímivarsejtek (spermium) mozgásában, hígítja a spermát illetve lúgos kémhatása segít semlegesíteni a női hüvely savas kémhatású környezetét, ezzel biztosítva a hímivarsejtek túlélését. A prosztata nyugalmi helyzetben nagyjából egy milliliter váladékot termel, ez a mennyiség szexuális izgalom hatására megnő.

A dülmirigy tág járatai nemcsak termelik, hanem tárolják is ezt a lúgos váladékot. A prosztata, mirigyek mellett rengeteg simaizomból épül fel, melyek elősegítik az ejakuláció során távozó ondó kilövellését. Emellett a prosztata mirigy felszínét borító idegvégződések fontos szerepet töltenek be az ejakulációhoz kapcsolt orgazmus kialakulásában.

A prosztatába hátulról belépő ondókilövellő csatornák az ondóhólyag kivezető csövéből és a mellékheréből érkező ondóvezetékből keletkeznek. Ondókilövellő csatornaként, a prosztatában két nyílással érik el a húgycsövet, így jutnak a spermiumok az ejakuláció során kibocsájtott ondóba.

 

A prosztata felépítésének és működésének jelentősége

Az idősödő férfiak körében rendkívül gyakori a prosztata jóindulatú megnagyobbodása, azaz a benignus prostata hyperplasia (BPH). Egyes statisztikai felmérések szerint 50 éves korban a férfiak felénél, míg 80 éves korukra a férfiak 75%-ánál mutatható ki ez a fajta patológiás elváltozás. Kóroki tényezője nem teljesen bizonyított, de nagy valószínűséggel egy férfi hormonok által irányított folyamat. Legfőbb tünetei közé tartozik a vizeletürítéssel kapcsolatos nehézségek, irritatív panaszok, gyakori vizelési inger, éjszakai vizelés, sőt akár a véres vizelet is. A húgycső szűkülete miatt a vizelés nehezen indul meg, a vizeletsugár gyengül, szakaszossá válik, a hólyag teljes ürülése akadályozott főképp a reggeli első alkalommal. A korábban említett húgyúti fertőzések, húgyhólyagkövesség kialakulásának esélye a hólyagban pangó vizelet miatt megnő.

A prosztata megnagyobbodás kivizsgálása

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás kivizsgálása többek között a tünetek alapján illetve erre kifejlesztett kérdőívekkel történik. Legszélesebb körben alkalmazott a “A prosztata betegségek tüneteit felmérő nemzetközi pontrendszer (IPSS)” című kérdőív, mely segítségével a tünetek súlyossága értékelhető. A kérdőív kitöltése és általános orvosi vizsgálatok mellett a prosztata végbélen keresztüli tapintása is hasznos információkkal szolgál a dülmirigy méretét,esetleges daganatos, gyulladásos elváltozásait illetően. Hasi ultrahangvizsgálattal a prosztata mellett a felső húgyutak állapota, illetve a vizelés után visszamaradó vizelet mennyisége is megfigyelhető, mely fontos információ értékkel bírhat a diagnózis szempontjából. A vizelet ürítés erősségének és dinamikájának meghatározására pedig az uroflowmetria technikáját alkalmazzák a mai modern diagnosztikában.

A prosztata megnagyobbodás kezelése enyhe tünetek esetén

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás kezelésének tervezése a prosztata méretének és az elváltozás okozta panaszok súlyosságának figyelembevételével történik.

Enyhe panaszok esetén különböző filoterapeutikumok, azaz gyógynövényekkel való kezelés a bevett terápia. Ide tartozik a tökmag, szabalpálma és különböző rozspollen kivonatok alkalmazása is. Ez főleg a kezdeti, iniciális fázisban hatékony.

A prosztata megnagyobbodás kezelése fokozott tünetek esetén

Erősebb,fokozottabb panaszok esetén a növényi terápia elégtelennek bizonyulhat, ez esetben gyógyszeres kezelés javasolt. Kis mértékű prosztata megnagyobbodás esetén alfa-receptor blokkolók (alfusozin, tamsulozin) alkalmazása javasolt. Hatásmechanizmusok a simaizom összehúzódásért felelős alfa receptorok gátlásán alapul, így a gyógyszer hatására a simaizom elernyed és a vizelet ürítése könnyebbé válik.

Jelentősebb prosztata megnagyobbodás esetén az alfa-blokkoló terápiát 5 alfa-reduktáz gátló terápiával szokták kiegészíteni. Az 5 alfa-reduktáz nevű enzim fontos szerepet tölt be a férfi nemi hormonok átalakulásában, melynek gátlása a férfi hormonok prosztatára kifejtett hatásainak gátlását fogja eredményezni. A terápia elkezdését követően féléven belül kezdi el kifejteni hatásait, így a dülmirigy megáll a növekedésben, sőt részben sorvadásnak indul, mely a tünetek enyhüléséhez és az életszínvonal javulásához vezet.

A benignus prosztata hiperplázia, BPH okozta teljes vizeletrekedés esetén azonnali húgycsőkatéter behelyézese válhat szükséges, mely a felgyülemlett vizelet elvezetését segíti, azonban kiváló környezetet is biztosíthat az egyébként is felgyülemlett vizelet elfertőződésében.

A gyógyszeres kezelésre nem reagáló prosztata megnagyobbodás kezelése

Gyógyszeres terápiára nem reagáló teljes vizeletrekedés, fokozódó panaszok vagy szövődmények fellépése esetén a prosztata műtéti kezelése válik szükségessé. 80 ml-nél kisebb térfogatú prosztatáknál a beavatkozás elvégezhető a húgycsövön keresztül a megnagyobodott állomány kimetszésével. Azonban 80 ml-nél nagyobb prosztata esetén, az érintett, kritikus terület kimetszése nyílt hasi műtét útján végezhető el csak.

Kapcsolódó cikkünk

9 ok, ami miatt zavaros lehet a vizelet

Meglehetősen ijesztő lehet, ha felfedezzük, hogy a vizeletünk zavarossá vált, sokan azonnal nemi betegségekre és veseproblémákra gyanakodnak. Dr. Rákász István, az Urológiai Központ szakorvosa szerint ezek valóban lehetséges okok, de a kivizsgálás során számos más problémára is fény derülhet.

Prosztata egyéb megbetegedései

A jóindulatú prosztata megnagyobbodás mellett a prosztatavizsgálat során egyéb információkra is fény derülhet, melyek diagnosztikai értékkel bírnak. A benignus prosztata hiperplázia, azaz jóindulatú prosztata megnagyobbodás mellett fontos megemlíteni a prosztatakő, gyulladás és a rosszindulatú daganatok problémakörét.

Prosztatakő

A prosztata állományában a pangó mirigyváladék besűrősődhet, ezzel olyan koncentrációjú folyadékká válik, hogy “keményítőtestek”, azaz prosztatakövek válnak ki belőle. Általában ezek a kövek nem okoznak tüneteket, prosztataműtéteknél szokták eltávolítani őket.

Prosztatagyulladás

A prosztata gyulladását (prosztatitisz) általában a húgyutakon keresztül, vérárammal vagy nyirokkeringéssel a prosztatába jutó baktériumok okozzák. A gyulladás során a prosztata mirigyálllománya megduzzad, fájdalmassá válik.

A prosztatagyulladás miatt létrejövő vizelési zavarok erős alhasi, deréktájba sugárzó fájdalmat okozhatnak. A vizelési inger és a vizeletürítés kellemetlen, fájdalmas érzéssel jár. Ez a prosztatagyulladásból származó fájdalom közösüléskor, illetve székletürítéskor is megjelenhet. A gyulladásos folyamatok lázhoz, rossz közérzethez is vezetnek. A prosztata gyulladás bakteriális eredete miatt általában antibiotikum terápiával gyógyítható.

 

Összefoglalva, a prosztata egy apró, de annál fontosabb mirigyes szerv a férfiak reproduktív rendszerében. Egészsége és funkciója számos tényezőtől függ, beleértve az életmód, életkor és genetikai hajlamokat. Szerencsére, a mai modern orvostechnológia igyekszik a lehető legjobb életminőséget biztosítani a prosztata megbetegedéssel élő férfiak számára. Azonban nagyon fontos kiemelni a preventív vizsgálatok rendszerességét, különösen az 50 vagy annál idősebb korosztályban.

Téma szakértői

Dr. Nagy Károly PhD

Dr. Nagy Károly PhD

urológus
Dr. med.habil Buzogány István PhD

Dr. med.habil Buzogány István PhD

urológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK