Kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázata nyáron

Mit jelent a vesekő és hogyan jön létre?
Hogyan függ össze a kiszáradás és a vesekövek kialakulása?
Miért fokozott a kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázata nyáron?
Mi más növelheti a kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázatát?
Mit lehet tenni, hogy csökkenjen a kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázata nyáron?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Urológiai Központban

• szakorvosi vizit
• ultrahang vizsgálat
• laborvizsgálat
• CT
• vesekőzúzás
• diéta

Mit jelent a vesekő és hogyan jön létre?

A vesekő egy szilárd, kristályos, kisebb kődarabra hasonlító képződmény, ami a vesében alakul ki. Akkor jön létre, amikor a vizeletben lévő oldható anyagok (mint például a kalcium-oxalát vagy a húgysav) koncentrációja emelkedik, ezek az anyagok ugyanis egy szint felett kicsapódásnak indulnak. A kicsapódás egy hosszabb folyamat, ami során fokozatosan épül a vesekő. Nem csak a vesében képződhet kő, hanem máshol a húgyutakban is, például a húgyhólyagban vizeletpangás esetén. A tünetek eltérőek lehetnek attól függően, hogy a kő milyen méretű és hol helyezkedik el. Néhány gyakori tünet:

• Erős, görcsös fájdalom: Általában a hát alsó részén, deréktájon vagy a has oldalsó részén jelentkezik hirtelen kezdettel.
• Vér a vizeletben: A vesekő áthaladása közben felsértheti a húgyutakat, ami véres vizelethez vezethet.
• Hányinger és hányás: A fájdalom miatt gyakran jelentkezik hányinger és hányás.
• Láz és hidegrázás: Ha a vesekő fertőzést okoz, láz és hidegrázás is jelentkezhet.
• Gyakori és fájdalmas vizelés: A kő irritálhatja a húgyutakat, ami gyakori és fájdalmas vizeléshez vezet.

A vesekő kialakulásának számos oka lehet, és sok esetben összefügg az étrendünkkel is. A kevés folyadékfogyasztás például nem csak a kiszáradás veszélye miatt kerülendő, hanem a vesekövek kialakulásának kockázata miatt is. A vizelet ilyenkor koncentráltabb lesz, és könnyebben kiválnak belőle a kristályok. A vesekő azonosításához általában vizeletvizsgálatot és valamilyen képalkotó eljárást (leggyakrabban ultrahang vizsgálatot) kérnek. A vizeletvizsgálat segítségével megállapítható, hogy vannak-e kristályok vagy vér a vizeletben, míg az ultrahanggal akár maga a kő is kimutatható lehet, valamint a vesék és a húgyutak állapota is feltérképezhető. Ez nagyon fontos lépés a vesekő eltávolítása előtt. A kisebb kövek gyakran spontán távoznak a vizelettel, de nagyobb kövek esetén valamilyen beavatkozásra (például lökéshullám terápiára vagy sebészi eljárásra) lehet szükség. Mivel a vesekő jelentős fájdalmat okoz, ezért tüneti kezelésként mindenképp javasolt a fájdalomcsillapítók és a görcsoldó gyógyszerek szedése.

Hogyan függ össze a kiszáradás és a vesekövek kialakulása?

Sokan nem gondolnák, de a kiszáradás az egyik legfontosabb kockázati tényezője a vesekő létrejöttének. Testünk közel 2/3-a valójában folyadékot tartalmaz, elsősorban a sejtekben, a sejtek közötti térben, valamint a vérplazmában. Ez a nagy mennyiségű folyadék áramlásban van: diffúzióval belép, kilép a sejtekből, kicserélődik, valamint a vese által szűrésre kerül, hogy megtisztuljon a salakanyagoktól. Testünk működéséhez létfontoságú, hogy folyamatosan biztosítva legyen a vízellátása. Folyadék nélkül sokkal kevesebb ideig maradunk életben, mint táplálék nélkül, éppen ezért a folyadékhiány, a kiszáradás jelei korábban meg is mutatkoznak. Mivel minden szervünk működéséhez folyadékra van szükség, így a legtöbb esetében funkciózavar léphet fel súlyos mértékű kiszáradás esetén. A testünk éppen ezért próbál védekezni a kiszáradás ellen, amit a vizelet mennyiségének csökkentésével és a vízvisszatartással tudja elérni.

Összességében tehát a kiszáradás kevesebb, de koncentráltabb vizelethez vezet, ami azt jelenti, hogy a vizeletben oldott ásványi anyagok nagyobb koncentrációban lesznek jelen. A vizelet többféle ásványi anyagot és ionokat tartalmaz oldott formában, például kalcium-oxalátot, húgysavat, magnéziumot és cisztint. Az oldatok egyik jellemzője, hogy csupán bizonyos töménységig, bizonyos koncentrációs határig képesek oldat formájában tartani az ásványi anyagot. Ha megnő az ásványi anyag mennyisége, kicsapódásnak indulhat és létrejöhet a vesekő. Ugyanígy megnő a vesekövek kialakulásának kockázata akkor is, ha az oldószer (a folyadék) mennyisége lecsökken. Ha tehát kiszáradás esetén a vese vizet szív vissza, akkor kevesebb víz marad a vizeletben, míg az ásványi anyagok arányaikban magasabb koncentrációban lesznek megtalálhatóak, ami egy szint felett kőképződést indíthat el. A magas koncentráció miatt ezek az ásványi anyagok könnyebben kicsapódnak és apró kristályokat képeznek. Ezek a kristályok idővel egyre nagyobbakká válhatnak, és tüneteket, valamint szövődményeket okozó veseköveket hozhatnak létre. A kiszáradás miatt a vizeletáramlás is lassulhat, ami szintén elősegíti a kristályok lerakódását és a kövek kialakulását.

Miért fokozott a kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázata nyáron?

Sokan nem gondolnák, de a nyári időszakban könnyebben kialakulhat vesekő. Ilyenkor sokkal könnyebben kiszárad a szervezetünk, ami a már ismertetett módon vesekő kialakulását vonhatja maga után hosszútávon. De vajon miért gyakori a kiszáradás nyáron? A magas kinti hőmérséklet fokozza az izzadást, amivel a szervezetünk jelentős mennyiségű vizet veszít. Ez tovább fokozódik, hogyha fizikai aktivitást végzünk. Ha nyáron megyünk kirándulni, az sokkal kimerítőbb lehet a nagy meleg közbeni izzadástól. Az is gyakori, hogy a nyári aktivitások közben kevesebb folyadékot fogyasztunk, mint amennyire szükségünk lenne. Sokan jobban kívánják és több sós ételt fogyasztanak a meleg időben, amivel pótolják ugyan az izzadással elveszített sót, de a sok só tovább fokozhatja a vízveszteséget.

Mi más növelheti a kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázatát?

A nem megfelelő folyadékbevitel és a kiszáradás egy gyakori probléma a vesekő hátterében. Emellett azonban általában más faktorok is fennállnak, amik együttesen vezetnek a vesekő kialakulásához. A vesekő kialakulásának számos oka lehet, és sok esetben összefügg az étrendünkkel is. Bizonyos ételekben (pl. a sós, valamint a hústartalmú ételekben) is találhatóak olyan anyagok, amelyek elősegíthetik a kőképződést, de néhány gyógyszer mellékhatásaként is kialakulhat vesekő. Nem elhanyagolható az öröklött, családi hajlam szerepe sem; ha a családban már fordult elő vesekő, nagyobb valószínűséggel ismétlődik. Nem gondolnánk, hogy a vitaminok bajt okozhatnak, azonban a túlzott mennyiségű vitaminfogyasztás (A-, C-, és D-vitamin), valamint az alacsony B vitamin szint hosszútávon vesekövet okozhatnak. Betegségeket is összefüggésbe hoztak a vesekő kialakulásának fokozott kockázatával, az alábbaikban röviden összefoglaljuk ezek hogyan vezethetnek vesekőhöz:

• Magas vérnyomás: A magas vérnyomás számos folyamatot befolyásol a szervezetben, amelyek közvetve vagy közvetlenül növelhetik a vesekő kockázatát. A magas vérnyomás hosszú távon például károsíthatja a veséket, valamint az ellene adott gyógyszerek is befolyásolhatják a víz- és sóháztartást, ami szintén szerepet játszhat a vesekő kialakulásában.
• Cukorbetegség: A magas vércukorszint megváltoztatja a vizelet összetételét, és elősegítheti a kristályok képződését. A cukorbetegség ráadásul gyakran jár fokozott szomjúsággal és vizeléssel, ami kiszáradáshoz vezethet.
• Elhízottság: Az elhízás számos anyagcsere-rendellenességgel és gyulladási folyamattal jár, amelyek befolyásolhatják a vizelet összetételét és a veseműködést.
• Csontritkulás: A csontritkulás a kalcium-anyagcsere zavarával jár, ami a vizelet kalciumszintjének emelkedéséhez vezethet.
• Hypercalcuria és mellékpajzsmirigy betegség: Ezek a betegségek a kalcium-anyagcsere zavarával járnak együtt, ami a vizelet kalciumszintjének emelkedését okozza.
• Köszvény: A köszvény a húgysav kiválásának zavarával jár, ami húgysavkövek kialakulásához vezethet.
• Vese ciszták: A vese cisztái akadályozhatják a vizelet áramlását, ami vizeletpangáshoz vezet. Minden más olyan betegség vagy állapot is kockázati faktor, amiben vizelet pangás léphet fel.
• Gyulladásos bélbetegség és krónikus hasmenés: Ezek a betegségek a tápanyagok felszívódásának zavarát okozhatják, ami megváltoztathatja a vizelet összetételét.

Mit lehet tenni, hogy csökkenjen a kiszáradás és a vesekövek kialakulásának kockázata nyáron?

A nyári időszak sok szempontból tehát kockázatot jelent a vesekövek kialakulásában. Éppen ezért érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni a folyadékfogyasztásra, hogy lehetőség szerint elkerüljük a kiszáradás állapotát és ezáltal a vesekövek kialakulásának kockázata növekedését. Ez különösen fontos azok számára, akiknek a krónikus betegségeik miatt alapvetően is emelkedett a vesekövek kialakulásának kockázata.

A megelőzés legfontosabb lépése, hogy elegendő mennyiségű folyadékot igyunk. A szakemberek általában napi 2-3 liter folyadékfogyasztást javasolnak, de ez az egyéni igényektől is függhet. A normál napi bevitel mellett többlet folyadék fogyasztásra van szükség meleg időben, fokozott fizikai aktivitás esetén vagy ha valamilyen betegség miatt fokozott a vízveszteség. Láz esetén is jóval több folyadékra van szükségünk. A legjobb, ha tiszta vizet iszunk, a szénsavas üdítők, az alkohol és a koffeines italok ugyanis összeségében fokozhatják a vesén keresztüli vízveszteséget. Ügyeljünk emellett a kiegyensúlyozott étrendre, és fogyasszunk kevesebb olyan ételt, amely elősegítheti a vesekőképződést. Ilyen ételek lehetnek például sós ételek a vörös húsok és a túlzott mennyiségű fehérje fogyasztása. Ezek helyett érdemes több zöldséget és gyümölcsöt bevezetnünk az étrendünkbe, nyáron különösen jók lehetnek a lédús gyümölcsök, például a dinnye. A legmelegebb órákban érdemes kerülni az intenzív fizikai aktivitást, és helyette reggelre vagy estére időzíteni.

Téma szakértői

Dr. Rákász István

urológus

Dr. Nagy Károly PhD

urológus

Dr. Böszörményi-Nagy Géza

urológus