Hüvelyelőesés

Mi az a hüvelyelőesés?

A hüvelyelőesés okai

A hüvelyelőesés tünetei

Mely korosztályt érinti leginkább a hüvelyelőesés?

A hüvelyelőesés terápiája

Mi az a hüvelyelőesés?

A hüvelyelőesés, vagy más néven vaginális procidentia, egy olyan állapot, amikor a hüvely falai vagy a hozzá kapcsolódó belső szervek, mint például a méh, a húgyhólyag vagy a végbél, részben vagy teljesen előboltosulnak. ahüvely falain keresztül vagy kicsúsznak a hüvelyből. Ez az állapot leggyakrabban azoknál a nőknél fordul elő, akik több gyermeket szültek hüvelyi úton, de számos más tényező is hozzájárulhat a kialakulásához.

A hüvelyelőesés különböző formákban jelentkezhet. Az egyik leggyakoribb típus a cystocele, amikor a húgyhólyag előesik a hüvelybe. Egy másik típus a rectocele, amikor a végbél boltosul be a hüvely falába és lumenébe. Előfordulhat az is, hogy a méh maga csúszik le a hüvelybe, ezt nevezik uterus prolapsusnak, de az is előfordulhat, hogy a vékonybél türemkedik a hüvelybe, amit enterocele-nek hívnak.

A hüvelyelőesés tünetei változatosak lehetnek. Sokan nyomásérzést vagy teltségérzetet tapasztalnak a kismedencében, míg mások húzó vagy nehéz érzést éreznek a hüvelyben. Gyakori tünet a derékfájás, valamint az az érzés, hogy valami kiemelkedik a hüvelyből. A szexuális együttlét is kellemetlenné vagy fájdalmassá válhat, és előfordulhat vizelet- vagy székletürítési nehézség egyaránt hüvelyelőesés során.

Számos kockázati tényező növeli a hüvelyelőesés esélyét. Ezek közé tartozik a többszöri szülés, különösen ha hüvelyi úton történt, a nehéz tárgyak emelése, a krónikus köhögés, székrekedés, valamint az elhízás. Az életkor előrehaladtával és a menopauza után bekövetkező hormonális változások szintén növelik a hüvelyelőesés kockázatát.

A hüvelyelőesés kezelési lehetőségei közé tartoznak az életmódbeli változtatások, például a testsúlycsökkentés és a székrekedés kezelése. A medencefenék izmainak erősítésére szolgáló Kegel-gyakorlatok is segíthetnek. Súlyosabb esetekben orvosi eszközök, mint a  sebészeti beavatkozás is szükséges lehet.

A hüvelyelőesés okai

A hüvelyelőesés (vaginális procidentia) kialakulásának több oka is lehet, amelyek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulhatnak az állapot kialakulásához. Az alábbiakban lehet olvasni a hüvelyelőesés leggyakoribb okait:

• Szülés: A hüvelyi szülés, különösen a többszörös szülés, az egyik legfőbb kockázati tényező. A szülés során a medencefenék izmai és szövetei nagy terhelésnek vannak kitéve, ami gyengítheti őket, és növelheti a hüvelyelőesés (procidentia) kockázatát.
• Öregedés: Az életkor előrehaladtával a medencefenék izmai és kötőszövetei gyengülhetnek. AEzen kívül a menopauza után a csökkenő ösztrogénszint is hozzájárulhat a szövetek rugalmasságának csökkenéséhez és a hüvelyelőesés kockázatának növekedéséhez.
• Genetikai hajlam: A kötőszövetek gyengesége vagy rendellenes rugalmassága örökletes lehet, ami növelheti a hüvelyelőesés esélyét.
• Nehéz fizikai munka: A nehéz tárgyak gyakori emelése, különösen helytelen technikával, fokozhatja a medencefenék terhelését, ami procidentia kialakulásához vezethet.
• Krónikus köhögés: A tartós köhögés, például krónikus bronchitis vagy dohányzás miatt, növeli a hasüregben uralkodó nyomást, ami terhelést jelent a medencefenékre. Így ha ez tartósan fennáll, fokozódik a hüvelyelőesés kialakulásának kockázata.
• Krónikus székrekedés: A rendszeres erőlködés a székletürítés során szintén növeli a hasüregi nyomást és terheli a medencefenéket, így vezetve a hüvelyelőesés kialakulásához.
• Elhízás: A túlsúly extra nyomást helyez a medencefenékre, ami hosszú távon gyengítheti az izomzatot és kötőszövetet.
• Hormonális változások: A menopauza utáni hormonális változások, különösen az ösztrogénszint csökkenése, gyengíthetik a medencefenék szöveteit.
• Korábbi medencei műtétek: Olyan műtétek, amelyek a medencefenék izmait érintették, például a méheltávolítás (hysterectomia), szintén növelhetik a hüvelyelőesés kockázatát.

Ezek az okok gyakran együtt járulnak hozzá a hüvelyelőesés kialakulásához, és a probléma súlyossága igen változó lehet a betegek körében. A hüvelylőesés megelőzés érdekében lehet medencefenék-erősítő gyakorlatokat végezni, emellett pedig fontos a megfelelő testtartás és technikák alkalmazása nehéz tárgyak emelésekor, valamint az egészséges életmód fenntartása. Ha pedig már kialakult a hüvelyelőesés, orvosi segítség és megfelelő kezelés szükséges a további szövődmények elkerülése érdekében.

A hüvelyelőesés tünetei

A hüvelyelőesés tünetei igen sokszínűek lehetnek, és a hüvelyelőesés állapotának függvényében jelennek meg. Van akinél több is egyszerre, vagy súlyosabb formában, viszont van olyan érintett is, ahol a hüvelyelőesés tünetei korántsem olyan súlyosan jelentkeznek. A hüvelyelőesés leggyakoribb tünetei:

• Hüvelyi kiemelkedés, kidomborodás: A hüvelyelőesés legjellemzőbb tünete a hüvely és a hüvelybemenet kifelé domborodása vagy a hüvelybemenetben az elülső vagy hátsó hüvelyfal előboltosulása. Ezt a jelenséget a medencefenék izmainak és szalagjainak gyengülése okozza, amely lehetővé teszi a szervek lefelé mozgását. Amennyiben a hüvelyelőesés során a hüvely elülső fala domborodik be a hüvelybemenetbe, akkor a húgyhólyag beboltosulása figyelhető meg, amikor viszont a hüvely hátsó falát érinti ugyanez, akkor viszont a rektum, vagyis a végbél nyomja be a hüvely hátsó falát.
• Diszkomfort, fájdalom: A hüvelyelőesés gyakran kellemetlenséget és fájdalmat okoz a hüvelyben és a medence területén. Ez a fájdalom lehet tompa, nyomásérzés, égető érzés vagy akár éles fájdalom is, és gyakran súlyosbodhat a hosszabb ideig tartó állás vagy ülés során.
• Vizeletürítési problémák: A hüvelyelőesés és a húgyhólyag között szoros kapcsolat figyelhető meg, mivel a hüvelyelőesés gyakran nyomást gyakorol a húgyhólyagra és a húgycsőre. Ennek számos következménye lehet. Ezek közé tartozhatnak a vizeletinkontinencia (vizeletvesztés), gyakori vizelési inger, vagy nehezített vizelés.
• Székletürítési problémák: A hüvelyelőesés hasonlóképpen nyomhatja a vastagbél vagy végbél területét, ami székletürítési problémákat okozhat, például székrekedést vagy székletinkontinenciát.
• Hüvelyi folyás vagy irritáció: Néhány esetben a hüvelyelőesés állapotához társulhat hüvelyi folyás vagy fertőzés, ami további kellemetlenséget okoz a páciensnek, például irritációt, viszketést vagy égő érzést.

Ezek a tünetek együttesen vagy külön-külön is jelentkezhetnek a hüvelyelőesés során, és az állapot súlyosságától és az egyéni klinikai jellemzőktől függően változhatnak. Fontos, hogy az orvosi vizsgálat során az orvos a jelen lévő tüneteket részletesen megbeszélje a pácienssel, hogy megfelelő diagnózist és kezelési tervet állíthasson össze.

Mely korosztályt érinti leginkább a hüvelyelőesés?

A hüvelyelőesés általában a középkorú vagy idősebb nőket érinti, bár előfordulhat fiatalabb nőknél is, különösen olyan esetekben, amikor olyan tényezők állnak fenn, mint például többszöri szülés, elhízás vagy genetikai hajlam.

A legtöbb esetben a hüvelyelőesés kockázata az életkorral nő, mivel az izmok és szalagok gyengülése természetes folyamat a korral járó hormonális változások, az életmód és más tényezők miatt. A menopauza idején bekövetkező ösztrogéncsökkenés is hozzájárulhat a hüvelyelőesés kialakulásához.

Azonban fontos megjegyezni, hogy a hüvelyelőesés bárkit érinthet, függetlenül az életkortól. Ezért fontos az egészséges életmód fenntartása és a medencefenék izmainak erősítése minden korosztály számára a hüvelyelőesés megelőzése és kezelése érdekében.

A hüvelyelőesés terápiája

A hüvelyelőesés terápiája számos módszert foglal magában, amelyek közül a megfelelő kezelési terv a hüvelyelőesés súlyosságától, a tünetek jellegétől és az egyedi klinikai helyzettől függ. A hüvelyelőesés terápiás lehetőségei közé tartoznak a következők:

• Konvencionális kezelések: Ez magában foglalja a medencefenék izmainak erősítését célzó gyakorlatokat, melyek segíthetnek a hüvelyfal támogatásában és a tünetek enyhítésében. Ezeket az izomgyakorlatokat gyakran a fizioterápiás szakemberek vagy a szülésznők tanítják meg a pácienseknek.
• Hüvelyi támogató eszközök: Bizonyos esetekben hüvelyi támogató eszközök, például pesszáriumok használata segíthet a hüvelyelőesés tüneteinek enyhítésében. Ezek a speciális eszközök a hüvelybe helyezhetők, hogy megtámasszák a hüvelyfalat és a viiszatartsák a hólyag vagy a végbél hüvelybe türemkedését.
• Életmódbeli változtatások: Az elhízás csökkentése és a túlzott fizikai terhelés minimalizálása fontos lépések lehetnek a hüvelyelőesés kezelésében. Az egészséges étrend, a rendszeres testmozgás és a megfelelő testtartás fenntartása is segíthet a tünetek enyhítésében és a betegség előrehaladásának megelőzésében.
• Gyógyszeres kezelés: Néhány esetben gyógyszerek, például hormonterápia vagy helyi ösztrogén krémek alkalmazása is segíthet a hüvelyelőesés tüneteinek enyhítésében, különösen akkor, ha azok a menopauzával összefüggő hormonális változások miatt jelentkeznek.
• Műtéti beavatkozás: Súlyosabb esetekben, amikor a konzervatív kezelések nem nyújtanak megfelelő javulást, vagy ha a hüvelyelőesés súlyosabb szövődményekhez vezet, műtéti beavatkozás lehet szükséges. A hüvelyelőesés műtéti kezelésének célja általában a hüvelyfal és a szervek visszatartásának és támogatásának helyreállítása.

Fontos, hogy minden terápiás lehetőséget egyénileg mérlegeljenek és egyeztessenek hüvelyelőesés esetén, hogy megfelelő kezelési tervet állítsanak össze, figyelembe véve a páciens állapotát, preferenciáit és klinikai szükségleteit. A hüvelyelőesés kezelése hosszú távú folyamat lehet, amely során fontos a rendszeres ellenőrzések és a kezelés hatékonyságának monitorozása.

Téma szakértői

Dr. Csutak Magdolna

urológus

Dr. Bajor Gábor

urológus

Dr. Böszörményi-Nagy Géza

urológus