A fájdalmas vizelés és a húgyhólyagfájdalom gyakori tünetek, amelyeket számos betegség, állapot okozhat, például a krónikus kismedencei fájdalom szindróma is. Ez utóbbit pedig igen gyakran a stressz és más lelki nehézségek váltják ki, ezért a kezelés alapja – fizikai okok híján – a stresszoldás és pszichés háttér rendezése. Feke Alexandra, az Urológiai Központ pszichológusa a katatím imaginatív pszichoterápia lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A fájdalmas vizelés jelenségéhez gyakran kapcsolódik a húgycsőben és/ vagy a húgyhólyagban jelentkező fájdalom, és az is előfordulhat, hogy a nők a hüvelybemenetnél, a férfiak a prosztata környékén tapasztalnak égő, kínzó érzést. Ritkábban bár, de a húgyvezeték felfutásának irányában a veséig is érezhető lehet a féloldali fájdalom. A fájdalom maga sokszor a vizelés előtt a legerősebb, amin tulajdonképpen könnyít a vizelés, de az is előfordul, hogy éppen közben és/vagy utána fáj igazán.
A pontos diagnózishoz többféle vizsgálatra is szükség van, hiszen okozhat ilyen tüneteket a gyakorinak számító hólyaghurut (közismert nevén felfázás), a prosztatagyulladás és -megnagyobbodás, a húgycsőgyulladás, és az olyan ritkább kórképek is, mint a hólyagkő és a húgycsőkő, vagy a fájdalmas hólyag szindróma, ami egy jellegzetes húgycsőfájdalommal járó betegség. Ezeken túl növekszik azon betegek száma is, akiket végül krónikus kismedencei fájdalom szindrómával diagnosztizálnak. Ezt gyakorlatilag bármi okozhatja, ami a modern életvitel velejárója - például a kiegyensúlyozatlan táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgásszegénység, az ülőmunka -, elsősorban azonban mégis a stressz okolható. Mivel a krónikus kismedencei fájdalom szindróma oka nem pontosan ismert, az urológiai kezelés is elsősorban a tünetcsökkentést célozza, hiszen a fájdalomtól való megszabadulás nagyon nagy könnyebbség lehet a páciensek életében. A valódi gyógyuláshoz azonban rendezni kell azokat a többnyire pszichés tényezőket is, amelyet kiváltották a panaszt – és ez természetesen több más, akár urológiai jellegű panaszra is igaz lehet.
Amennyiben a fizikai tüneteket okozó állapotnál kizárták a szervi okokat, érdemes lelki oldalról közelíteni az „üzenethez”, ami a testtől érkezik. Bizonyos testi betegségek kialakulásában az érzelmi tényezőknek kiemelt szerepe van. A hosszantartó stressz a szervezet számára nagyon megterhelő, a szervezet feléli energiáit, ezáltal az immunrendszer összeomlik, megnyitva az utat a testi megbetegedések kialakulásához, fennmaradásához, vagy kiújulásához.
Egy másik oldalról megközelítve, szomatizációs betegséget idézhet elő az a folyamat, mely során a felidézhető emélkezetből kitiltott tudattartalom a ’tudattalanba’ kerül. Mivel egy dolog tudásától meg lehet szabadulni bizonyos elhárító mechanizmusokkal, de a feszültségtől nem, ezért az kerülő úton tör felszínre, tehát betegség formájában kerül kifejezésre. Tipikusan ilyen betegség lehet a kismedencei fájdalom szindróma, amely egyfajta görcsösséggel, elengedési problémával jár, és igen gyakran stresszes élethelyzetek kapcsán alakul ki. Ebben az esetben az urológus is felhívhatja a figyelmet a pszichés támogatás jelentőségére.
- A katatím imaginatív pszichoterápia (röviden KIP) vagy egyszerűbb nevén szimboldráma a pszichoterápia egy módszere. A KIP személyiségérlelő, fejlődést elősegítő folyamatokban, stresszcsökkentésben és szinte valamennyi pszichés zavar kezelésében is eredményesen alkalmazható – ismerteti Feke Alexandra, az Urológiai Központ pszichológusa. - A KIP jelentősen épít a tudattalan tartalomra, arra a lelki felületre, ahol azok az ösztönös késztetéseink, vágyaink, érzéseink, indulataink és emlékeink honolnak, amiknek éppen nem vagyunk tudatában. A mélylélektan nagy felfedezése az, hogy a pszichének tudattalan része minden éjjel ötször-hatszor megjelenik az álmainkban, és ha felidézzük az álmokat, akkor a tudatos elménknek megvan a lehetősége, hogy rálásson a tudattalan tartalmaira. Ezt a folyamatot idézi elő a katatím képélmény is.
A KIP ülő vagy fekvő helyzetben történik, és egy ellazulást támogató relaxációval indul, melyet imagináció követ. Az imagináció során a kliens módosult tudatállapotba kerül, amely hasonló az alvás-ébrenlét határán létrejövő állapothoz, amikor még nem álmodunk, de már eléggé ellazultunk ahhoz, hogy álomszerű képek jelenjenek meg a tudatállapotunkban. A terapeuta ad egy ún. hívóképet, majd kérdéseket feltéve társként kíséri végig a klienst a belső világában, ahol a tudatalatti szimbólumok és képek megjelenésével dolgozhatnak. A munka során kifejezésre juthatnak olyan frusztrációk, félelmek, indulatok és pszichés feszültségek, amelyek tudattalanul a lélekben munkálnak, és gyengítő hatással lehetnek a szervezetre, immunrendszerre. Mindezek mellett a képek magukban hordozzák a gyógyító erőt, rámutatnak az erőforrásokra is. A képekkel történő munka utána következik feldolgozás, ami történhet asszociáció kereséssel, képek lefestésével, lerajzolásával, és ami jelentős hatással bír a személyiségre, viselkedésekre és az érzelmi viszonyulásokra is. Az így átélt mély érzelmi katarzis hatására elindulhat az újrarendeződés, és adott esetben a fizikai tüneteket okozó problémák oldódása is megtörténhet.
Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)