Mi az a PSA és mi befolyásolhatja az értékét?

A PSA (prosztata specifikus antigén) egy prosztata sejtek által termelt fehérje, amelynek két típusát elemezhetik laborvizsgálattal: az ún. free (szabad) PSA-t és a teljes (total) PSA-t. A klinikai gyakorlatban elsősorban az utóbbit értékeljük. A totál PSA vérszintje nem egy állandó érték, ingadozást mutathat, akár 20 %-os eltérésekkel. Ismertek azok a tényezők, amik tartósan, vagy átmenetileg megemelhetik, vagy akár csökkenthetik a PSA-szintet. Ezek többek közt az alábbiak lehetnek:

• az életkor: 60 év fölött 4.0 mg/mL körüli, vagy akár magasabb érték
                    60 év alatt 2.5 mg/mL körüli, vagy alacsonyabb érték
                    fiatalabbaknál <1.0 mg/mL.
• a prosztata méretével a PSA értéke növekedhet,
• a prosztata megnagyobbodás miatt rendelt egyes gyógyszerek csökkenthetik a PSA értéket,
• az erős fizikai terhelés, kerékpározás, szexuális együttlét, húgyúti fertőzések, a prosztata műtétei, a prosztata gyulladásos megbetegedései, és a prosztata bármilyen stimulációja, akár annak vizsgálata átmeneti időre emelheti az értéket.

- Ezért az is fontos lehet, hogy mikorra időzíti valaki a PSA-szint mérést, illetve a korábbi PSA szint ellenőriztetését – hangsúlyozza dr. Böszörményi-Nagy Géza, az Urológiai Központ urológusa -. Legalább 6 hetet kell várni például prosztata- és hólyagműtét után, katéter bevezetés, húgyúti fertőzés és prosztata biopszia után. Az eredmények értékelése pedig minden esetben az orvos feladata. A PSA lelet önmagában tehát nem elég a prosztatarák diagnosztizálásához, és nem is feltétlenül csak arra utalhat. A kiindulási érték meghatározása tehát fontos, de ugyanilyen fontos az évenkénti ellenőrzés. Az évenkénti PSA szint ellenőrzésnél már a növekedés tendenciáját, dinamikáját tudjuk így értékelni, nem egy lelet alapján döntünk további teendőkről.

Hogyan diagnosztizálható a prosztatarák?

A PSA-szint mérése, esetleges emelkedése nagyon fontos vizsgálat, de ha felmerül a prosztatarák gyanúja, erre az eredményre önmagában még nem lehet alapozni. Kismedencei MR vizsgálat segít a prosztatán belüli daganatra gyanús terület elkülönítésében. Ha a PSA emelkedés és az MR vizsgálat lelete malignitást vet fel, a prosztatából mintavétel, biopszia indokolt.
- A prosztataráknak a korai stádiumban nincsenek tünetei, a korai felismerés a PSA és MR vizsgálattal, a pontos diagnózis pedig mintavétellel lehetséges. A jóindulatú prosztata megnagyobbodás okozhat tüneteket (gyakori, sürgető vizelési inger, vizeletürítési nehézség, esetleg vizeletelakadás, szakaszos vizelés, éjszaka többször jelentkező vizelési inger), ennek kivizsgálása és kezelése azonban csak úgy történhet, hogy PSA vizsgálattal és ha szükséges, további vizsgálatokkal a daganatos, rosszindulatú folyamatot kizárjuk – ismerteti az urológus szakorvos. - Igazolt prosztatarák esetén a klinikai adatok alapján három stádiumot különítünk el.

• A kis kockázatú szakaszban tünetek még nem feltétlenül jelentkeznek, ha mégis, akkor ugyanazok, mint a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tünetei.

• A közepes kockázatú prosztataráknál sincsenek specifikus tünetek, a panaszok még mindig a jóindulatú prosztata megnagyobbodás tüneteinek felelnek meg. Vizelési tünetek akkor jelentkezhetnek, ha a prosztata mérete megnő és az a húgycsövet érinti.

• A nagy kockázatú stádiumban a további panaszok attól függenek, mennyire elterjedt a daganat és milyen területeket érint, de olyan általános tünetek kialakulhatnak, mint a fáradtság, a gyengeség, az éjszakai izzadás, az indokolatlannak tűnő fogyás.

Később a daganat már más területeket is érinthet, beleértve a közeli szerveket, mint a húgyhólyag, a végbél és a nyirokcsomók, de már távoli szervekre is átterjedhet, elsősorban a csontokra. A kiinduló daganaton túl ezek az áttétek határozzák meg a tüneteket, hiszen például a fájdalom azon a testrészen jelentkezik, amelyet érint az áttét. Ebben a stádiumban is jellegzetesek az általános panaszok.

Forrás: Urológiai Központ (www.urologiaikozpont.hu)