Funkcionális inkontinencia

Mit jelent a funkcionális inkontinencia?
Miben különbözik a funkcionális inkontinencia az inkontinencia többi típusától?
Mikor fordulhat elő funkcionális inkontinencia?
Milyen problémákhoz vezethet a funkcionális inkontinencia?
Miként kezelhető a funkcionális inkontinencia?
Mi segíthet még funkcionális inkontinencia esetén?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Urológiai Központban

• Urológiai szakorvosi vizit
• Kismedencei ultrahang
• Urodinámiás vizsgálat
• Húgycső- és hólyagtükrözés
• Hólyagkatéterezés
• Laborvizsgálatok
• Vizeletvizsgálat
• Gyógyszeres kezelés
• Életmódbeli változások
  

  Foglaljon időpontot orvosainkhoz!

  +36 30 512 1375

  ONLINE bejelentkezés

Mit jelent a funkcionális inkontinencia?

A funkcionális inkontinencia a vizelettartási zavarok közé sorolható állapot. Funkcionális inkontinencia esetén az érintettek elveszítik az uralmukat a hólyagjuk felett, és vizeletszivárgás vagy bevizelés jöhet létre. Ebben, vagyis a végeredményben a funkcionális inkontinencia hasonlít az inkontinencia többi típusára, azonban nagyon más mechanizmussal és különböző okokból jön létre. Funkcionális inkontinencia esetén nem magával a húgyhólyaggal van probléma, hanem valamilyen más betegség vagy egészségügyi állapot miatt jön létre a bevizelés. Olyan betegségek miatt jön létre a funkcionális inkontinencia, amelyek megakadályozzák, hogy az érintett időben eljusson a mosdóba. Mozgásszervi panaszok esetén például hiába érzi a vizelési ingert a funkcionális inkontinencia érintettje, mégsem tud eljutni időben a mosdóig és megtörténik a ,,baleset”. A mozgásszervi panaszok mellett idegrendszeri betegségek és egyéb állapotok miatt is létrejöhet funkcionális inkontinencia, például súlyos fokú demencia esetén is kialakulhat. A funkcionális inkontinencia jelei a következők lehetnek:

• Rendszeresen szivárgó vagy csöpögő vizelet
• Akaratlan vizeletürítés
• Vizeletvisszatartási képtelenség, vagyis nem tudja addig visszatartani a vizeletet, amíg eléri a mosdót
• Vizeletszag a beteg ruháján vagy a házában

Funkcionális inkontinencia esetén tehát előfordulhat, hogy tudatosul a vizelési inger és megszületik az akarat a mosdóba menésre, ám ez mégsem sikerül. A funkcionális inkontinencia éppen ezért nagy lelki terhet és jelenthet az illetőnek, aki a végsőkig próbálja visszatartani a vizeletét. Számos kellemetlen helyzetet is eredményezhet a funkcionális inkontinencia. Szerencsére azonban ilyen esetben is van mit tenni: a kezelés magában foglalhatja a funkcionális inkontinencia okának a kezelését, a szivárgás megfékezését vagy a fürdőszoba elérésének megkönnyítését.

Miben különbözik a funkcionális inkontinencia az inkontinencia többi típusától?

A funkcionális inkontinencia és a többi típusú vizelet inkontinencia között az a fő különbség, hogy itt megfelelően működik a húgyhólyag és a vizeletürítő rendszer. Funkcionális inkontinencia esetén tehát nem a húgyhólyag szabályozásával vagy a környező izmokkal van a probléma, ezek sok esetben megfelelően működnek, de valamilyen külső ok miatt az egyén nem képes időben eljutni a vécére, hogy vizeletet ürítsen. Ez az ok lehet fizikai vagy mentális akadály, például mozgáskorlátozottság, demencia, vagy akár gyógyszerek mellékhatása is okozhatja a funkcionális inkontinencia kialakulását. Az inkontinencia többi típusa esetén vagy anatómiai vagy élettani elváltozás történt a vizelettároló és -ürítő rendszerben.

A stresszinkontinencia például a medencefenék izmainak gyengesége miatt alakul ki. Akkor jelentkezik, amikor a vizelet akaratlanul távozik hasűri nyomás növekedésekor, például köhögés, tüsszentés vagy nevetés hatására. Sürgősségi inkontinencia esetén hirtelen, sürgető vizelési inger jelentkezik, amit nehéz visszatartani. Ennek oka általában az idegrendszer zavara vagy túlzottan aktív húgyhólyag (hiperaktív hólyag szindróma). Túlfolyásos inkontinencia esetén a húgyhólyag nem tud teljesen kiürülni például fizikai akadályok (prosztata megnagyobbodás) miatt. Így vizelet marad vissza, ami folyamatosan szivároghat.  A kevert inkontinencia tartalmazza mind a stressz, mind a sürgősségi inkontinencia jellemzőit, egyszerre vannak jelen a két típus tünetei. A neurológiai sérülések vagy betegségek hidegrendszeri károsodáshoz és reflex inkontinencia kialakulásához vezethetnek. Ilyenkor a vizelés váratlanul, figyelmeztetés nélkül történik, mert az idegrendszer nem tudja tudatosan irányítani a vizelés menetét.

Mikor fordulhat elő funkcionális inkontinencia?

A funkcionális inkontinencia hátterében számos dolog állhat, amik megakadályozzák a mosdó időben történő elérését. Ezek között szerepelhetnek olyan állapotok, amelyek befolyásolják a gondolkodást (kognitív zavarok), például a demencia, a delíriumot és az értelmi fogyatékosság. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy nem tudatosul a vizelési inger vagy azt nem követi a mosdóba menésre utaló magatartás. Az agyat, a gerincvelőt vagy az idegeket érintő neurológiai rendellenességek következtében is kialakulhat funkcionális inkontinencia. Ilyen állapotokra példa a szklerózis multiplex, a Parkinson-kór és a stroke. A neurológiai rendellenességek mellett a funkcionális inkontinencia hátterében mozgásszervi panaszok is állhatnak. Az izmok és íz ízületek elváltozásai (például izomgyengeség, ízületi gyulladás) megnehezíthetik vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a fürdőszobába járást vagy a ruhák levételét. A fizikai akadályok (például a lépcsők, rossz megvilágítás) is gátat jelenthetnek a mellékhelyiség időben történő elérésében. Bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is felléphet funkcionális inkontinencia. Olyan gyógyszerek okozhatják, amelyek befolyásolják a gondolatfeldolgozási képességet (például az altatók) vagy olyan gyógyszerek, amelyek fokozott vizelési ingert okoznak (vízhajtók).

A funkcionális inkontinencia állapotára az egyéb típusú inkontinenciák rizikó tényezői is hajlamosítanak. Ezek a következők lehetnek:

• Gyenge hólyag- vagy medencefenéki izmok
• A hüvelyi szövetek elvékonyodása vagy irritációja
• Húgyúti fertőzések
• Székrekedés

Milyen problémákhoz vezethet a funkcionális inkontinencia?

Hosszútávon és kezeletlen esetben a funkcionális inkontinencia további problémákat okozhat. Érdemes észben tartani, hogy funkcionális inkontinencia esetén nem csak inkontinencia áll fent, hanem valamilyen alapbetegség is. Vagyis ilyen esetekben nem csak az inkontinencia nehezíti meg az érintett életét, hanem az alapbetegség is. A funkcionális inkontinencia azonban súlyosbíthatja ezt, mert kellemetlen helyzeteket és szégyenérzetet okozhat az sok esetben más okokból is kiszolgáltatott betegeknek. A betegek életminősége szempontjából tehát nagyon fontos, hogy az alapbetegség kezelése mellett lépéseket tegyünk a funkcionális inkontinencia enyhítése vagy elviselhetőbbé tétele felé. A lelki terhek mellett a funkcionális inkontinencia a testre is káros lehet. A vizelettel állandóan érintkező bőr könnyen irritálódhat és kiütések, viszketés vagy fájdalom jelenhet meg rajta. Éppen ezért fokozottan oda kell figyelni a higiéniára funkcionális inkontinencia esetén.

Miként kezelhető a funkcionális inkontinencia?

Funkcionális inkontinencia esetén sokféle kezelési lehetőség adott, ezek azonban a funkcionális inkontinencia okától függenek. Alapvetően ugyanis nem urológiai probléma áll fent, vagyis nem a vizeletelvezető rendszerben van elváltozás, hanem más szervekben. Amennyiben hatékonyan tudjuk kezelni ezeket az alapbetegségeket, és megszűnik a fizikális vagy mentális akadály, akkor a funkcionális inkontinencia is megszűnik. Abban kell tehát segíteni a beteget, hogy rendszeresen és könnyedén eljuthasson a mosdóba, ha ennek szükségét érzi. Ebben minden aprónak tűnő lépés is számíthat, ami megkönnyíti a vizeletürítéshez vezető utat. Például, ha ízületi gyulladás miatt nehéz vagy fájdalmat okoz a ruhák kigombolása vagy a cipzár lehúzása, akkor érdemes olyan ruhákat viselni, amelyeket könnyű levenni. Ha otthon van, érdemes gondoskodni arról, hogy a fürdőszobába vezető út szabad legyen. Győződjön meg róla, hogy az ajtók nyitva vannak, és tegyen el az útból minden olyan tárgyat, ami lelassíthatja vagy amiben megbotolhat. Érdemes az éjszakákra közelben tartani egy kis zseblámpát, hogy jobban lásson és könnyebben eljuthasson a mosdóig. Ha nyilvános helyen tartózkodik, jegyezze meg érkezéskor, hogy hol vannak a mosdók. Húgyúti fertőzés esetén az antibiotikumok segíthetnek. Ha gyógyszerek állnak a funkcionális inkontinencia hátterében, érdemes egyeztetni a kezelőorvossal, hogy van-e lehetőség más típusú gyógyszerekre váltani. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány további ötletet, amik segíthetnek enyhíteni a funkcionális inkontinencia okozta panaszokat:

• Inkontinenciabetétek vagy alsóneműk: Ezek a termékek segítenek felszívni a szivárgást, akár nagy mennyiségű vizeletet is képesek magukban tárolni. Érdemes rendszeres időközönként cserélgetni őket.
• Hólyagtréning: Szoktassa hozzá a szervezetét ahhoz, hogy a nap folyamán meghatározott időközönként (általában kétóránként) kimegy a mosdóba. Ezzel megakadályozza, hogy a hólyagja túlságosan megteljen, mert még akkor is ürít valamennyi vizeletet, ha még nem érezte a vizelési ingert.
• Katéter: A vizeletkatéter egy hajlékony cső, amely a húgycsőbe helyezhető és egészen a hólyagig ér. A vizeletkatéter folyamatosan elvezeti a vizeletet egy hozzá csatlakoztatott zsákba.
• Medencefenék fizikoterápia: A medencefenék fizikoterápia segít megerősíteni a medencefenék izmait torna segítségével. Az izmok erősítése segíthet megelőzni a szivárgást, és tartani addig a vizeletet, amíg eléri a mosdót. A Kegel-gyakorlatok a medencefenék-gyakorlatok egyik gyakori típusa.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Vizelettartási zavar: átmeneti vagy tartós? - Nőgyógyászati Központ
  Stressz vizelet inkontinencia - Nőgyógyászati Központ
  Férfiak stressz inkontinenciája - Urológiai Központ
  A nők is sokat nyerhetnek a kardiolgiai rehabilitációval - Kardio Központ

Mi segíthet még funkcionális inkontinencia esetén?

A fenti terápiás javaslatok mellett tehetünk még pár apró lépést a mindennapjainkban a funkcionális inkontinencia tüneteinek enyhítéséhez. Az alábbi változtatások bevezetése is segíthet funkcionális inkontinencia esetén:

• Vezessen naplót! Írja fel egy füzetbe, hogy mennyit iszik, mit eszik és iszik, mennyit pisil, mennyi ideig tart a pisilés, és milyen gyakran pisil. Ez az információ segíthet a későbbiekben a hólyagtréning során.
• Kerülje az olyan ételeket és italokat, amelyek irritálhatják a hólyagját! Ilyenek lehetnek például: az koffein, alkohol, szódavíz, fűszeres ételek, csokoládé, paradicsom és a citrusfélék.
• Tartsa meg az egészséges testsúlyt! A fogyás segíthet csökkenteni a hólyagra nehezedő nyomást.
• Hagyja abba a dohányzást! A dohányzásról való leszokás is sokat segíthet a húgyhólyag egészsége érdekében.

  Téma szakértői

  

  Dr. Böszörményi-Nagy Géza

  urológus

  

  Dr. Csutak Magdolna

  urológus

  

  Dr. Bajor Gábor

  urológus